Elhangzó szöveg: A magyar külpolitika tevékenységének másik jellemzője a fejlődő országokkal ápolt kapcsolatok következetes fejlesztése. Ennek új állomása volt Moammer Kadhafi ezredesnek, Líbia államfőjének magyarországi látogatása, aki Kádár János és Losonczi Pál meghívására érkezett hazánkba. Líbia a Földközi-tenger déli partján nagyjából az olasz csizmával átellenben fekszik. Történelme évezredek óta az elnyomott gyarmati ország története. Már az ókorban föníciai, macedón, görög és perzsa uralom alatt állt, később évszázadokra a rómaiak uralma alá került. Volt a bizánci, majd a török birodalom része, és 1912-től olasz gyarmat. Városnevei Tripoli, Tobruk, Bengázi, mint véres csataterek vonulnak be a II. világháború történetebe. A későbbi királyság a nyugati hatalmak fontos haditámaszpontja 1969-ig, I. Idrisz király trónfosztásáig. Ekkor kiáltotta ki - Kadhafi ezredes vezetésével - egy katonatiszti csoport a Libiai Arab Köztársaságot, végső célként a szocializmus felépítését jelölve meg. A hazánknál mintegy hússzor nagyobb ország területének kilenctized része sivatag. A gazdasági élet ezért egész története során a Földközi-tenger partjának keskeny sávjára korlátozódott. Változást ebben csak az olaj felfedezése hozott. Az új állam fokozatosan saját birtokába véve a nyugati tulajdonú társaságok vállalatait, sikeresen lendítette fel az ország gazdaságának fejlődését. A magyar-líbiai együttműködés már sok területen szép eredményeket hozott. Ezek között is kiemelkedők a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok. Moammer Kadhafi budapesti tárgyalásai az őszinte szándékok jegyében, újabb távlatokat nyitottak a kölcsönösen hasznos egyezmények megkötése, Magyarország és Líbia kapcsolatának sok irányú fejlődése előtt.

Kivonatos leírás: