Elhangzó szöveg: Kezdjük az emlékezést a legmodernebbekkel: a TU 144-es, vagy az angol-francia Concorde sebesebb a hangnál. 75 éve, 1903. december 17-én emelkedett levegőbe az első motoros biplán: a Wright fivérek konstrukciója. Öt év múlva a magyar repülők már versenyt szerveztek a rákosi gyakorlótéren. 1909-ben a francia Bleriot átrepülte a La Manche-csatornát. Sikerült. Teltek az évek, az első világháború nagyot lendített a repülés technikáján. 1927-ben az amerikai Lindbergh kapitány harminc órás repüléssel átszelve az óceánt visszaérkezett New Yorkba. Nyolc év múlva új légihőst ünnepelnek itt, az Északi-sarkot átrepülő Valerij Cskalovot. Egy tréfás kedvű híradó operatőr már a tömeges légiutazás jövendő örömeiről fantáziált. De ez valóság volt. Víztől vízig, Budapestről Siófokon át Keszthelyre hidroplán szállította a válogatottan tehetős utasokat. Róma, Berlin, Párizs és New York is elérhető közelségbe került. A Mátyásföldi repülőteret is érintő holland Fokker-gép egyenesen az indonéziai Bataviába, a mai Jakartába vitte utasait. Aztán a II. világháború, majd 1945… A felszabadulás után a semmiből kellett megteremteni a hazai polgári légiforgalmat. A Filmhíradó 1947-ben mutatta be a magyar légikisasszonyok csinos egyenruháját. A Maszovlet Li-2-eseinek ablakából eleinte még a háborús pusztításokra láttunk, de az egyre nagyobb tempójú újjászületés során hamarosan fellendült Ferihegy forgalma. A sűrűsödő járatok ma összekötik hazánkat Európa, Ázsia és Afrika országaival. Ferihegy ma már alkalmas a 300 utast szállító szovjet IL 86-os, vagy a hasonló méretű amerikai Jumbo Jet fogadására is. A forgalom megnövekedésére jellemző, hogy a MALÉV ez évben már nyár közepén üdvözölhette félmilliomódik utasát. 75 év történetét idéztük. Háromnegyed századdal az első motoros gép köhögős elrugaszkodása után, szuperszonikus gépcsodák három óra alatt érnek Európából az amerikai kontinensre.

Kivonatos leírás: