Elhangzó szöveg: A kukoricatermés betakarítása még a rendkívüli időjárási körülmények között is olajozottan folyik, de ehhez nem kevés olaj szükséges. Köztudott, hogy a mezőgazdaság a legnagyobb energiafogyasztók között van. Az erőgépeknél és a szállítóeszközöknél nehéz lenne helyettesíteni a hagyományos üzemanyagot, ám a felhasznált energia csaknem egyharmada a szárítást szolgálja. Az olaj közben fogy. S az OPEC-hordók rohamosan emelkedő árai nincsenek tekintettel a betakarított termés magasabb vagy alacsonyabb víztartalmára. A szárító energia órája ugrik, akár a fürge másodpercmutató, minden moccanás egy-egy liter olajat jelent. Ezért olyan jelentős az a szabadalom, amely az ismert természeti folyamatokat fogja munkába a szárítás műveleténél. Ha a két betonfal közé a nedves kukoricára fóliatakaró kerül, azt pedig szalmabálákkal takarják, szén-dioxid képződik. Ez a hagyományos szárítás nélkül is képes tartósítani a termést. Az egyszerű találékonyság eredményeit számokban is kifejezhetjük. Ha a Dunavarsányban bevezetett módszer általánossá válna, 220 ezer tonna olajat, illetve kétmilliárd forintot takaríthatnánk meg. Erre remélhetőleg mindenkinek lesz energiája.

Kivonatos leírás: