Elhangzó szöveg: Van, ahol nem mondják a svédasztalra, hogy nem az ő asztaluk. Gondos terítés, feltöltés várja a vendégeket, akiknek százötven forintért zöld út nyílik az ínyencségek birodalmába. Ismerve fogyasztói képességeinket, ez vajon jó üzlet vagy rossz üzlet? [Bencze Gábor a Béke Szálló igazgatóhelyettese szinkron]: „Joggal kérdezhetik, hogy hogy találja meg a vállalat a számítását ebben az üzletben, hogy kalkulálhatjuk egyáltalán azt, amit előre mi sem látunk? Egyszerűen felírjuk az ételeket, amit kihozunk a konyháról s utána ezt szembe állítjuk a bevétellel. A kettő különbsége a nyereség, vagy veszteség. Az a tapasztalatunk, hogy Önök semmivel nem esznek többet, mint egyébként, inkább többfélét. Nekünk mindegy, hogy egy vendég egy egész adagot fogyaszt, vagy négyszer negyed adagot, és azt is megállapíthatjuk, hogy az egyes vasárnapok eredményei hosszútávon kiegyenlítődnek. Azt hiszem, hogy a mai gazdasági életben, amikor annyit beszélünk arról, hogy szükséges a kockázatvállalás, ez egy ésszerű kockázatvállalásnak tűnik. Azt is el szeretném mondani, hogy ez egyfajta kezdeményezésünk, és ha esetleg ráfizetünk a svédasztalra, akkor azt behozzuk egyéb üzleteinken. Azt hiszem, hogy Önök ezen az üzleten csak nyerhetnek. És mi sem fizetünk rá. Bár erről a mai nap nem vagyok meggyőződve.”

Kivonatos leírás: