Elhangzó szöveg: A zongoránál Ránki György ötven évvel ezelőtt és ma, hetvenöt esztendősen. A kiváló, Kossuth-díjas zeneszerzőt sok-sok emlékezetes filmzene kapcsolja össze a mozilátgatóval. [Ránki György szinkron]: „A filmzeneszerzés mindig vonzott, és a zene, ha amit hozzáadnak, – ha jól csinálják – nagyban növelheti a film összhatását. Én a filmzeneszerzést mindig úgy igyekeztem megoldani, hogy az összhatásra törekedve, szinte a rendező munkájának alárendelve a saját munkámat.” [Páger Antal, Sztankay István, Bodrogi Gyula, Rajz János szinkron, ének]: „A Villanegra nem apácazárda, …” [Ránki György szinkron]: „Amikor a „Hattyúdal” zenéjét komponáltam, Páger részére komponáltam egy csavargó dalt, sőt jókedvemben még vakszöveget írtam hozzá. A vakszöveg az olyan ideiglenes szöveg: – Sültgalamb repülj a számba. Jaj, de régen várlak én. Ne mondd, hogy hiába várlak, repülj felém, csak felém. Sültgalamb repülj a számba. Nagyon régen várlak én. Szeretlek, imádlak, eszem a zúzádat, sültgalamb repülj felém. Szeretlek, imádlak, eszem a zúzádat, sültgalamb légy az enyém. – Páger már tanulgatta is, hogy: szeretlek imádlak, eszem a zúzádat, akkor egyszerre csak behívtak, és közölték velem, hogy a szöveg nem mehet. – De, hát miért? – Hát, ugye ez kényes dolog, ezt először átveszi az építőipar, aztán átveszi a belkereskedelem, külkereskedelem, hivatalok, minden. A végén egy nemzeti himnusz lesz belőle. – Vállalja, vállalja-e ennek a kockázatát, zeneszerző úr? – Mondtam, hogy nem, és így került aztán a Garai Gábor Kossuth-díjas költőnk szövegével közhasználatba.” [Páger Antal, Sztankay István, Bodrogi Gyula, Rajz János szinkron, ének]: „… Rám vár a föld minden tája. Kék az ég, enyém a nyár. Nem gyűjtök családi házra. Család rám sehol se vár…” S aki maga sohasem várt a sültgalambra: Ránki György legtermékenyebb és legsokrétűbb komponistáink közé tartozik. Opera, balett, kamarazene, nagyzenekari művek teszik teljessé munkásságát. Kívánunk további eredményes éveket, minden műfajban.

Kivonatos leírás: