Elhangzó szöveg: Bár a Gellért-hegy kistestvére sem lehet a nagyobb európai vonulatoknak, kitüntetett helye miatt ősidők óta esik róla említés. Az egykori Kelenhegy névre hallgató sziklaképződmény ormára a Citadellát a szabadságharc leverése után emeltette a bécsi udvar, hogy lövegeivel sakkban tarthassa a rebellis pesti népet. Nem sokkal később a hadfiak belátták, hogy katonai szempontból a Citadella haszontalan és átadták a fővárosnak. Kedvelt kilátó- és pihenőhellyé szelídült. A 220 méter hosszú bástyarendszert a fölszabadulást követően a születő magyar televíziózás adóállomásának szánták. [Hódos Rezső ny. igazgató, szinkron]: "Nagyon elhagyatott volt a Citadella abba az időbe és megkértem a légierőknek a XI kerületi parancsnokságát, hogy katonákat adjon ide föl, akik vigyáznak a Citadellának a megmaradt épségére. A térerősségmérések után, amikor megállapítottuk, hogy a Citadelláról vételi lehetőség az egész fővárosra és környékére nincs, akkor más helyet kerestünk és eljutottunk a Széchenyi-hegyre, ahol el lehetett az adóállomást helyezni." A Citadella csak mostanában kezdhette betölteni azt a szerepet, amit másfélszáz esztendeje Széchenyi István szánt neki: "Üdvleldét" álmodván a komor falak közé. [Babos László igazgató, szinkron]: "79-ben újították föl a termeket és adták vissza eredeti jellegében, meghagyva a kazamatáknak az eredeti falait. A felújítás során arra is törekedtünk, hogy a nemzetközi és a magyar konyha jellegzetességeit, kiváló ételeit kínáljuk." Az egykori lőporos kamrák helyén ma cigányzene szól esténként, szolid pezsgőspalackok pukkannak időnként és ma már hagyományos alkotmányünnepen durrognak a Petárdák. A látványra az ez évben összesereglő tízezrek egyúttal a százharminc esztendős Citadellát is köszönthetik.

Kivonatos leírás: