Inzertszöveg:
Éter-zene. Martin Antal magyar feltaláló fémrúd körül fejlesztett elektromágneses térben kézmozdulatokkal szabályozza a hang magasságát. (MFI)
3. kurutzm (2009-11-08 14:29:53)Sajnos nem értek hozzá, és Djemilt sem ismertem személyesen. Az özvegyével találkoztam, akinél még ma is megvan a Martinophon későbbi változata, amivel a hatvanas években Djemil még fellépett (a plakátok is megvannak). Az MFI-beli korszakáról szóló fényképalbumot, amiben a legtöbb kép a Haditudósító Század operatőreinek (lényegében az MFI híradóstábja) indulása a Délvidékre és a jugoszláviai állapotok képdokumentumai találhatóak, Martin Djemil özvegye a Filmarchívumnak ajándékozta és így az abban szereplő képek közül sok megtalálható a Magyar filmművészet képeskönyve c. nemrég megjelent albumban is.
Évekkel ezelőtt találtam egy régi cikket a magyar elektromos hangszerekről, amiben szó van a Martinophonról és egy másik hangszerről, egy bizonyos "Csernapohon"-ról és az azt konstruáló Cser Károlyról. Nem vagyok hangszerológus, így megítélni nem tudom Djemil munkásságát, csupán annyit érzékelek a régi dokumentumokból, hogy ritka sokoldalú és tehetséges ember lehetett.
2. Theremin (2009-11-06 00:04:34)Mi a különbség a martinophon és a theremin között?
1. kurutzm (2009-11-05 21:49:24)Martin Antal, vagyis a valóságban Martin Djemil, török anya és német apa gyermekeként Konstantinápolyban született és Magyarországon telepedett le szüleivel. Különösen vonzotta a hangtechnika, rádióamatőr volt és hangfelvételekkel is kísérletezett. Találmányával, a filmen is látható "Martinophon"-nal a háború előtt és a hatvanas években rendszeresen fellépett a Cirkuszban, a Városi Színházban és egyéb helyeken. A híradókat is készítő Magyar Filmiroda hangmérnöke volt, a híresemények címfelirataiban ő a "Marton" nevű alkotó. Szerepel még egy archív híreseményben a Híradó Filmszínház Különkiadása c. híradófolyamban, de ott hangutánzó parodistaként látható. Hangutánzásait Kossuth Lajos utcai lakásában röntgenlemezekre is felvette, ezek a híradószerű hangparódiák (harci zajok, fűrészüzem, Mussolini-imitáció, stukatámadás, díszszemle, stb.) ma egy magángyűjteményben találhatók. 1945-ben, mint rádióamatőrt az oroszok bemérték és hosszú évekig volt ezért gulágon. Budapesten halt meg.
3-1 / összesen 3 találat
Új hozzászólás (1000/0 karakter)
Ha a filmhírrel kapcsolatban szeretné közzétenni véleményét, kérjük, regisztráljon, vagy lépjen be az oldalra.
Ez a weboldal sütiket használ
Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.
Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.