Elhangzó szöveg: Szekeres Erzsébetnek már több mint harminc kiállítása volt. Legutóbb Kaposvárott mutatkozott be. Végzettsége mezőgazdasági mérnök, munkahelye a Szilasmenti Termelőszövetkezet. Szenvedélye, hogy a megmunkált anyag kifejezze művészi hitvallását. [Szekeres Erzsébet]: "Tizenöt éve kezdtem el rajzolni. Először pihenésnek szántam, de mindjobban megragadott a vonalak és a színek világa. Tanítóm ezen a téren nem volt, nagy mestereknek a könyveiből tanultam meg az elméleti tudást. Szerencsés ember az, aki mestertől tanulhat, mert nagyon sok gyötrődéstől mentesül és sokkal hamarabb találja meg a saját útját. Munkám forrása a magyar népművészet, különösen a magyar népballada, népdal és a népmese. A felírást, azt az édesanyám írta, tőle tanultam meg varrni, a fonalszeretetet tőle tanultam meg, és még azt is, hogy a textilhez megához nagyon nagy kitartás és nagy tisztelet kell. A Galgamentének a motívumát próbáltam átköltve a szőnyegeken visszaadni, a fehér, fehérrel való hímzés ez különösen a balladás szőnyegeken látható a legjobban. A balladáknak a világán belül a kéket, az aranyat és a fehéret használom. A meseanyagoknál, ami zömében gyermekeknek készül, ott jóval színesebbnek kell lenni a szőnyegeknek. Amikor egy szőnyeget elkezdek készíteni, és a feléig eljutottam, akkor már alig várom, hogy befejezzem, nem azért, mert meguntam, hanem már a következő gondolat ott van, amit szeretnék megvalósítani. Itt tulajdonképpen a munka szépsége adja a pihenést és a kiegyensúlyozottságot. Ez az életem értelme és mondhatom azt, hogy boldog vagyok."

Kivonatos leírás: