Elhangzó szöveg: [Páger Antal:] "Az ezredik magyar filmhíradó pereg. Ezredszer fogja el a lencse a magyarság és a nagyvilág történelmi pillanatait. Ezer évig szavakban éltek a magyarság tettei, húsz év óta mozgóképekben is megmaradnak. Hitelesebb és pontosabb lett az igazság e képes krónika által: hitelesen és hűségesen bizonyítja a magyar életet, vitézséget, munkát, jókedvet a késő unokáknak. Ez a képes krónika elmondja nekik, hogyan emelt föl minket e mélyből az igazság.? Ezer hét óta dolgozik a magyar filmhíradó munkatársa, ezer héten át követte lencséjével a magyarságot a porból és gyászból fel a fénybe, a magasságba, a Kárpátokig. Eltörölhetetlen képes dokumentumokban él a munkájuk, éberségük s aszkéta lelkesedésük. Ott állnak a nemzet napszámosai közt, akik visszaadták a magyarságnak a reményt és büszkeséget. Gondoljunk rájuk emelt fővel, szeretettel. Komárom hídján Jókai bölcsője előtt állt a trianoni tilalomfa, amikor a filmhíradó először fényképezte a csonka hazát. De a csonka országban helyén maradt a katonaszív, s fölragyogott a vitézi eszme. A karddal szerzett ország fiai a kardra bízták a föltámadást. Romok felett fénylik s vitézeket avat Horthy Miklós kardja, mert vitéz lélek kell a romok elhordásához. Leventék s leventelányok sereglenek a vitézek nyomába. A kipróbált, viharvert hősök mögé sorakoznak a magyar jövő hősei. Pattogzik már a tövis a trianoni töviskoronáról. Csernoch János, a szépen mosolygó, ősz egyházfejedelem híradónk első évében mutatta be aranymiséjét. Négy évvel később követi őt a prímási székben Serédi Jusztinián bíboros, a római Kúria nagy egyházjogásza. Pusztít az elem, épít a magyar. Trianon köröskörül kettévágta a magyar vízmedencét is, és az új országhatár mögül orvul tör az árvíz Vésztőre. De az elsodort falu helyén nemsokára kiemelkedik az árból Horthy Miklósfalva. Él a magyar alkotmány. Kormányzó urunk 1927-ben ünnepélyesen megnyitja a kétkamarás országgyűlést. Eltűnik a margitszigeti lóvasút. Tovább halványul a régi békevilág, zord idők elfújják a régi kedves pasztellszíneket. De ugyanakkor áttör a romokon a magyar külkereskedelem. Felépül az új vámmentes kikötő Csepelen. Vitéz nagybányai Horthy Miklós bevonulásának tízéves fordulóján a nemzet tomboló lelkesedéssel ünnepli a haza atyját, a világhírű katonát és országló bölcs magyart. Szegeden elkészült a fogadalmi templom. Új tudományos fellegvér, új szellemi metropolisz születik a trianoni határon, de a magyar Alföld szívében. Zeppelin, a német géniusz egyik legnagyobb büszkesége 1931-ben látogat hozzánk. TKehrling Béla küzd ezekben a csöndesebb években a nemzetközi teniszpályákon a magyar sport becsületéért. Áldozat nélkül nincs új élet. A nemes példának sokszor hősi halál az ára. Óceánrepülőink, akik két világrész csillagai közé írták a magyar igazság jelszavát, 1932-ben pusztultak el tragikus pilótahalállal. Ettől az évtől kezdve Gömbös Gyula az új magyar miniszterelnök. Új lendülettel, sugárzó bizalommal és tetterővel vezeti a magyar politikát. Hindenburg tábornok, Németország legendás hőse, mély nemzeti sebek orvosa ünnepli 85. születésnapját ocsúdó ébredő népe körében. Kemál Atatürk, egy sokszor megpróbált rokon nemzet atyja átvezeti népét a parlamentáris életformába. Mint nálunk, Széchenyi korában, náluk is megifjult honi szívek dobognak a nyugati köntösben. A történelmi kép magyar operatőr munkája. Hitler Adolf 1933 elején veszi át történelemformáló akarattal és megigéző erővel a német birodalmi kancellárságot. Németország világtörténelmi fordulóhoz ér. Apponyi Albert grófot, az európai államférfiak nesztorát, a magyar igazság ?mindenesét? gyászolja ebben az évben az ország. Cserkész-világjamboree csattog Gödöllőn. Vidul és barátkozik és csencsel az ifjúság a nagy vihar előtt. Az első Duna-tengerjáró hajóval már a világkereskedelem fő országútjáig tör előre a magyar életerő. Dolgozik az ipar. Dél-Amerikától Indiáig behálózza a piacokat, vásárokat, ellátja a fehér és színes embert, munkát, hajlékot, új életkedvet ad a magyar népfölöslegnek. Az új lakihegyi nagyadó világgá szórja, s visszahozza az űrön át a tengerentúlra szórt magyar szíveket. Dolgozik a gazda, nemesíti a földet s a jószágot, gyümölcskertté varázsolja a sztyeppét, rizstermő Lombardiává a pusztát. Magával keményen bánik, a szeretet a földnek jár s az állatainak. Talpra áll a magyar lótenyésztés s a tenyésztés nyomán a lovassport, amely két világrészben, nemzetközi mérkőzéseken védi és terjeszti a lovas nemzet hírét. Dolgozik a művész: iskolát, uszodát, repülőteret tervez az építész, honalapító hősöket farag a szobrász, templomfalakat díszít a festő, dolgozik a rendező, a ruhatervező, a díszletező s az operatőr. Parkos domboldal zöldell a Tabán helyén, tovább halványul a régi békevilág. Megint eltűnik egy ősi, pest-budai színfolt. A Saar-vidék egy emberként visszatér Németországhoz. 1934-ben vagyunk, a második világháború előjátéka folyik. Egy év múlva Itália meghívására a stressai találkozón a nagyhatalmak már a béke megmentésén tanácskoznak. Az olimpiászon azonban még bajnoki mérkőzéssé nemesednek a szenvedélyek. A párizsi, amsterdami és a Los Angeles-i magyar győzelmek után Berlinben 11 világbajnoksággal kiküzdjük a harmadik helyet. Csak Németország és Amerika áll előttünk s mindjárt mögöttünk az ötödik helyen megint egy kis nemzet, a finn testvérnép következik. Ebben az évben látogat kormányzó urunk Olaszországba. Nagy Lajos óta ő az első magyar államfő, aki római földre lép. III. Viktor Emánuel, Olasz király és császár a következő évben viszonozza a látogatást. 1937-ben fölavatják a budapesti Horthy Miklós-hidat, amelynek budai hídfője a magyar tenger hőseit hirdeti. Szentgyörgyi Albert megszerzi hazájának az első Nobel-díjat. 1938 tavaszán Ausztria beolvad a Német Birodalomba. Ez év nyarán Budapest kövein és templomaiban az Oltáriszentség előtt hódol a katolikus világ. A római szentszéket Pacelli bíboros, a mai XII. Pius pápa képviseli, aki rádión is szól a magyarsághoz: [Pacelli bíboros, XIII. Pius pápa:] ?Kedves magyar testvéreim! Éljen Mária országa!? Szólnak a harangok, de szólít a történelem is. A nemzet hallja és érti a szavát: fegyveres ország gyarapításra készül a viharfelhők alatt, és már gondol a veszélyre is, amely a felhőkből fenyegeti a polgárokat. Kormányzó urunk Németországba látogat. Az Északi-tenger és az Atlanti-óceán hősei tisztelegnek az Adria hőse előtt, s a Kielben és Berlinben lengő magyar zászlók alatt új, fényesebb lapra fordít a történelem. A cseh kérdéssel utolsó fordulóba jut a világválság. Runciman lord prágai útja után Berchtesgadenben, majd Godesbergben próbálják megoldani Európa legsúlyosabb nemzetközi kérdését. Feszülnek, recsegnek-ropognak az északi határsorompók, testvérszívek szorítják kétfelől. A müncheni egyezmény után a német csapatok bevonulnak a Szudétaföldre. Komáromban megkezdődnek a tárgyalások a magyar és cseh kormány között Balassa Bálint, Rákóczi és Madách szülőföldjéért. A bécsi döntés vágja ketté a vitát. Megtörik a gonosz varázslat, a magyar honvéd átlépi a trianoni határt, országgyarapító kormányzónk belovagol Jókai városába, szétfoszlik előle a tilalomfa a híd közepén. Kassán a legnagyobb magyar szabadsághős sírja körül élteti őt a magyar nép. 1939 eleje óta tudós Teleki Pál gróf a miniszterelnök. Márciusban lép a magyar honvéd az ezeréves kárpáti határra a végképp felbomlott Csehszlovákiában. Vereckénél ér vissza leghamarább a gondviselés adta, ősi mellvédig, amely kelet népét megóvta a keletről lezúduló viharoktól. Kárpátalja népét Kozma Miklós kormányzói biztos téríti vissza a magyar közösségbe. Szeptemberben a lengyel mezőkön opálos, felhőtlen őszi ég alatt megkezdődik a második világháború. Lehull a hó, s a hóra lecsordul a finn testvérnép vére. Legendás hősiességgel, új Leonidasként védik hazájukat a szovjetorosz támadás ellen. Felszabadult minden elem: a világégésben árvíz pusztítja hazánkat. A németek átkelnek Norvégiába. Csattog a vihar, száguld a háború. Hollandia és Belgium leverése után a szövetséges csapatok elvesztik az óriási dünkerque-i csatát. Az angolok elhagyják az európai szárazföldet. Elesik Párizs. Összeomlik a III. Köztársaság. A compiégne-i erdőben megkötik a német-francia fegyverszünetet. De Magyarország fölött gyönyörű ősz ragyog. Vissaztér Észak-Erdély, a Székelyföld, a Keleti Bástya. Uzsoktól Ojtozig miénk a Kárpátok körfala. Megint miénk Szent László sírhelye és Mátyás szülővárosa. [Horthy Miklós:] "Huszonkét évi keserves megpróbáltatás után valóra vált, amiben bízni nem szűntem meg soha, egy percre sem." [tömeg:] "Éljen!" [Páger Antal:] "Ugyanekkor balkáni rokonaink, a bolgárok bevonulnak Dél-Dobrudzsába. Magyar operatőr fényképezi ezt a szép pillanatot. A vihar közben északról délre fordul, s végigsöpör Afrikán. Föllángol a sivatagi háború. Utak és országutak épülnek az Alföld és Erdély közt. Két országrész ölelkezik a munkában a II. világháború közepén. Páratlan erőfeszítéssel, gyors ütemben készül a dédai vasútvonal. 1941-ben Jugoszlávia hirtelen a Tengelyhatalmak ellen fordul. Nemsokára Belgrád romokban hever, s a harmadik Kisantant-szövetséges is felbomlik. Honvédeink bevonulnak a Bácskába és a Muraközbe, Zrínyi földjére. Szovjet repülők megtámadják Kassát. Magyarország belép a Tengelyhatalmak keresztes háborújába. A magyar honvéd is fölvonul Szovjet-Oroszország ellen. Ott kűzd, ahol apái vitézkedtek és nomád ősapái éltek. Így lesznek az ifjú leventékből kipróbált vitézek. Kormányzóhelyettes urunk is kimegy a harctérre. Ott éri őt a hősi repülőhalál. Ott törik le karcsú száráról a nemzeti remény és szeretet daliás virága. Vértanúk népe vagyunk. Az ő vérük váltja meg szakadatlanul a magyar népet a történelem viharaiban. Mélységes gyászból, porból és romokból emelkedtünk fel húsz év alatt, rengeteg munkával fizettük meg a visszaszerzett becsületet és öntudatot. Rengeteget áldoztunk érte. Ma ismét kezünkben a kard, s helyén a férfiszív. Harcolunk, őrködünk, védjük magunkat. Élni akarunk! Élni fogunk!"

Kivonatos leírás: